Szájbarágó Gyorstalpaló mindenkinek

Szájbatalpaló Blog

A média

2015. október 02. - dangbird

szechenyi400.jpg

Vonjuk le az előző bejegyzés tanulságait!

Természetesen az egész egy tömény baromság volt – némi igazság-morzsákkal.

Kezdjük ott, hogy „New York Telegraph” nevű újság nem is létezik...

Folytassuk ott, hogy az SRC nem az UCLA-n működik, hanem a Leicesteri Egyetemen, „Dr. John Drumm” pedig Dr. John Pye-ból és Dr. Paul Drumm-ból, az intézmény két vezetőjéből lett összerakva.

Timothy Warner pedig egy beszélő név, ő „figyelmeztet” minket a „veszélyre”. A Föld-Hold rendszert ábrázoló képek közül szándékosan olyat választottam, amelyen a Hold nagynak/közelinek tűnik a Földhöz képest.

De most aki nem ért a csillagászathoz, az hogy szúrja ki, hogy szórakoznak vele?

Úgy, hogy igazából legalábbis gyanúsnak kell lennie a cikk olvasása közben néhány dolognak. Semmi hozzáértés nem kell, csak némi józan ész és az általános iskolában tanultak: a gravitáció egy kölcsönhatás, tehát ennek: „nemcsak a Föld vonzza a Holdat, de a Hold is a Földet” – semmi értelme nincsen. Legfeljebb csak annyi, hogy amit alsó tagozatban megtanultunk környezetismeretből, hogy „a Hold a Föld körül kering”, a valóságban nem igaz, csak leegyszerűsítették, hiszen nyolc évesen lehet, hogy túl nagy falat lett volna értelmezni azt, hogy „a Hold és a Föld egy közös tömegközéppont körül keringenek”. De ebben nincs semmi újdonság a csillagászoknak, hiszen Newton óta tudják, és főleg nincs szükség egy holdfogyatkozásra ahhoz, hogy pontosan mérni lehessen a Hold keringési pályaadatait – noormális, pont akkor, mikor árnyékban van?

A „legtudományosabban” hangzó rész volt az igazságbetét, amit a cikkbe rejtettem, „Warner professzor” magyarázata a szuperholdról és a perdületmegmaradásról megfelel a valóságnak (legalábbis laikus szinten, annál jobban pedig én sem értek az asztrofizikához).

A NOAA Space Weather Prediction Center valóban létezik, Dr. Logan azonban az én találmányom. Stephen Hawking is természetesen létezik, és tényleg Cambridge-en tanít, de sosem mondott ilyet. A „nano-feketelyuk” a kedvencem: egy oximoron, olyan, mint a „mikro-vörösóriás”.

Persze ezzel az egésszel semmi újat nem mutattam be, évekkel ezelőtt már a Bombahír is megcsinálta ezt, és sokkal jobban.

Halljátok jóslatomat: karácsonyra egyetlen hír sem fog szólni a bevándorló-problémáról. Nem azért, mert fel fognak szívódni, hanem mert az emberek mindennapi valóságát a média határozza meg. Ha ott nem beszélnek róla, elmegyünk szó nélkül a keletinél bandázó arabok mellett, ott végül is elég sok volt eddig is, hát most az utcán vannak, istenem, ez nem érdekel, mert a vasárnapi zárvatartás aggaszt folyamatosan...

Akarom mondani Paks 2...

Akarom mondani a halálbüntetés visszaállításának kérdése...

Akarom mondani a fukushimai atomkatasztrófa...

Akarom mondani az olajömlés a Mexikói-öbölben... (MI? HOL?)

Akarom mondani az őszödi beszéd...

Akarom mondani az Al-Kaida...

A madárinfluenza... Az Antrax... A tiszai ciánszennyezés... A sertésinfluenza... Az atípusos tüdőgyulladás... A kergemarha-kór... (emlékszünk ezekre???)

Ezekkel a problémákkal mi lett? Hova lettek? Miért nem haltunk bele egyikbe se - pedig tök úgy nézett ki, hogy bele fogunk...! Hova lett a fukusimai sugárzás, ami egyre csak közelgett-közelgett Amerika nyugati partjaihoz, aztán... semmi. Hova lett a sok olaj, ami kiömlött 2010-ben? (Miért nincs és nem is volt a partra sodródott olajról egyetlen házi felvétel sem a Facebookon vagy a YouTube-on?) Hova lett a cián a Tiszából, ami állítólag 50 évre... Miért mindig csak problémák vannak, azt miért nem halljuk soha, hogy hogyan oldódnak meg? Vagy nem is oldódnak meg? Hova tűnnek?

A részletes választ most nem fogom több oldalban leírni, mert egyszer már megtettem. A média célja nem a „tájékoztatás”, hanem hogy a kívánt pszichológiai hatást elérje. Ahhoz, hogy „tájékoztasson”, elég lenne egy adott információt csak egyszer közölnie! Amikor valamit ismételgetnek, az nem tájékoztatás, az programozás. És nézzük meg a híreket: más lelkiállapotot, érzelmet, indulatot nemigen fognak közvetíteni (legfeljebb a legvégén a kis színest, ami a végén letolja a sok aggódnivalót a tudatalattiba), mint félelem, bizonytalanság, gyűlölet, tehetetlenség... és valaki segítsen!... Valaki (NEM ÉN) csináljon valamit, jaj...

A bejegyzés trackback címe:

https://szajbatalpalo.blog.hu/api/trackback/id/tr187881034

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása