Szájbarágó Gyorstalpaló mindenkinek

Szájbatalpaló Blog

Az összeesküvés-elméletekről

2015. szeptember 28. - dangbird

Vonjuk le az előző bejegyzés tanulságát. Talán kicsit elkeserítőre és reménytelenre kerekedett ki, főleg azért, mert a szíve mélyén valójában mindenki tudja mindazt, amit leírtunk, talán ezért is van az az ádáz düh és fogcsikorgatás a politikai „vitákban”. Mégis le kellett írni ezeket a dolgokat, feketén-fehéren és reménytelenül, mert jelenleg az az emberiség érdeke, hogy minél többen váljunk reményvesztetté „politika” terén. Amíg ez nem történik meg, mindig jöhet egy Mégjobbik, Mégszebbik, Mégrabbik, Mégmásabbik, Ténylegmásikpolitika, és megtartja az embereket a „majd ők!” illúziójának bénultságában, hogy soha ne juthassanak el a „majd mi” pontjára. A változást remélők mindig arra várnak, hogy eljön az a párt, amelyik „valóban a nép érdekeit képviseli”. A rendszer felépítéséből és működéséből adódóan ilyen nem fog történni. (Aki még mindig nem érti, miért, beszélgessen ős-jobbikosokkal, nem harapnak.) Ha a nép érdekeinek képviselete nem reális megoldás, akkor csak egy módon lehet rövidre zárni a kérdést: a nép önérdek-érvényesítő képességének kell növekednie, állam- és kormányfüggésének csökkennie. Hogy hogyan, arról még lesz szó a szájbatalpaló bejegyzéssorozatban.

Most viszont járjunk körül egy másik alapvető álfogalmat: az „összeesküvés-elméletet”.

Megint csak ki kéne menni az utcára egy kamerával, megkérdezni embereket, hogy mik is azok az „összeesküvés-elméletek”. Szabatos definíciót valószínűleg nem hallanánk: merthogy nincs. Felemlegetnék az „illuminátit” (magyarul Illuminátusoknak hívják őket), a szabadkőműveseket, a „gyíkembereket”, tán még a chemtrailt is...

Mégis mi köze van a „chemtrail” néven ismert jelenségnek bármiféle összeesküvéshez? Ki esküdött össze kivel, és mi volt az eskü tárgya?

Az összeesküvés-elmélet (conspiracy theory) kifejezést legelőször Amerikában használták azokra a véleményekre, amelyek a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban a média által tényként előadott verziót kétségbe vonták. Azóta buzzword lett belőle (olyan, mint az előző bejegyzésben taglalt demokrácia): inkább érzelem, mint idea a töltete, és gyakorlatilag bármire, bárkire használható, ha szembemegy a tömegmédia által kihirdetett „hivatalos” állásponttal. (A következő bejegyzés pont a médiáról fog szólni...) És ahogy az emberek magukévá tették a kifejezést, igazából már szinte olyan értelemben használják, mint „bármi, ami nem fér bele a világképembe”: láttam már olyat is internetes fórumon, hogy valaki a homeopátiát nevezte „konteónak”!

Sajnos ezekben a kérdésekben ugyanolyan kevés az emberek általános hajlandósága, hogy racionálisan végiggondolják a dolgokat: mint az előző bejegyzés jobb- és baloldali szurkolói, itt is vannak mondjuk „chemtrail-hívők” és „chemtrail-tagadók”. Miért kell valamiben hinni, ami szabad szemmel bárki által megfigyelhető? Hol van itt az összeesküvés?

Első számú tény a „chemtrail” néven ismert jelenséggel kapcsolatban, amit a valósággal nagyjából egészséges kapcsolatot ápoló személy nehezen tud megkérdőjelezni: hogy létezik. Hogy a jelenséget mi okozza, arra nincs egyértelmű magyarázat, hovatovább a „hivatalos” magyarázatok enyhén szólva nem állják meg a helyüket fizikailag (pl. kondenzcsík rámagyarázása), ami legalábbis furcsa. A jelenség harminc évvel ezelőtt még nem létezett, csak normál kondenzcsíkokat láttunk, tehát valami megváltozott azóta, logikusan vagy a repülőgép üzemanyagok kémiai összetétele, vagy a légköré. (Kémiai összetétel, innen a név: chem-trail.) Vagy mindkettő! Ha az autókba tankolt benzin összetétele sokat módosult azóta, a repülőgépek által elégetett keroziné miért ne módosult volna ugyanúgy? És ezek az anyagok elégetéskor a levegőbe jutnak, tehát ha ezek összetétele változik, a levegőé is változik...

Az egyetlen kérdés, ami marad, hogy az üzemanyagba tesznek-e „titokban” (ezt a szót mindjárt megmagyarázzuk) valamilyen olyan anyagot, amely nem a repülőgép meghajtását segíti elő, hanem más célja van? Például küzdelem a globális felmelegedés ellen (ami szintén fog kapni egy önálló bejegyzést, mert a legtöbben nem tudják – vagy ami sokkal nagyobb baj, rosszul tudják – ennek a kifejezésnek a jelentését).

A kérdésre persze mindenki tudni véli az igenlő vagy nemleges választ, pedig igazából csak nagyon kevesen tudhatják a választ – ha a helyes válasz igenlő. Ha a helyes válasz nemleges, akkor pedig azt igazából senki nem tudhatja biztosan a Földön. Miért?

Egy vegyészmérnök dimplomával hiába nézegeti valaki a kerozin összetételét, fogalma sincs az elégetett összetevők meteorológiai vagy biológiai, orvosi hatásáról. Olyan nagy mennyiségű ismeret szükséges az agyonbonyolított civilizációnk működtetéséhez, hogy azzal egyetlen ember nem rendelkezhet, így nem látja át senki az egészet teljesen. Mindenki csak a saját kis szerepét játssza. Pl: egy másik kedvenc „konteós” vesszőparipa a kötelező oltások. Tény, hogy higany van benne, és tény, hogy 1000 orvosból egy sem tudja, minek. Egyszerűen megbíznak a gyógyszergyártóban, mert kénytelenek. Ennyi a nagy „titkosság” lényege: mindenki csak annyit tud, amennyit tudnia kell.

Ha már titkosságnál tartunk, az a politikai, gazdasági és szellemi hatalomgyakorlásnak mindig is része volt, változó mértékben. A középkorban is volt olyan követ, akit a trónteremben, sok ember előtt fogadott a király, és volt olyan, akit négyszemközt.

Ettől még az ő megbeszélésük nem változott „összeesküvéssé”.

Egyszerűen az átlag alattvalónak nem kellett tudnia róla, hogy ott mi hangzik el, vagy jobb is volt a hatalomgyakorlás szempontjából, hogy nem tudott róla. Összeesküdni a regnáló hatalom ellenében szokás, a hatalomgyakorlás részét képező titkosságot összeesküvésnek nevezni teljes fogalmi zavar. Egyszerűen arról van szó, hogy a társadalomban van egy alapvető politikai, gazdasági és szellemi aszimmetria:

- Sok embernek van kevés hatalma, és kevés embernek van sok.

- Sok embernek van kevés vagyona, és kevés embernek sok.

És végül, amit az anyagias gondolkodás rendre figyelmen kívül hagy:

- Sok ember tud kevés dologról, és kevés ember sok mindenről!

Ez mindig is így volt, és valószínűleg mindig is így lesz. Ezt nevezhetjük hatalmi piramisnak is. És ez az összes „konteó” alapja és lényege.

Én is a bűnösök közé tartozom, hiszen mindig nógatom a népet, hogy terjesszék az „igét”, azt az ismeretanyagot, ami éppen rendelkezésükre áll a világ valós működéséről, hatalomgyakorlási folyamatokról és módszerekről, stb. Csak az a baj, hogy ha valaki ezt nem kellő felelősséggel, felkészültséggel, kifejező készséggel, stb. teszi, akkor az eredmény lehet, hogy nem lesz valami fényes. A következő ezt hatványozottan lerontja, és így születnek a "konteók". Olyan ez, mint a pletyka: alapja mindig van, de összességében nem igaz. Hajlamosak vagyunk elhinni valamit, és ragaszkodni ahhoz – ahelyett, hogy megpróbálnánk valóban megismerni a világ működését. Így az egyik hülye hitből, amit a média ad be, hogy a világot a politikusok irányítják, átesünk a másik hülye hitbe, hogy a világot az összeesküvő gyíkemberek/zsidók/alienek/szabadkőművesek/terroristák/menekültek irányítják, hogy valahol a föld alatt egy bunkerban ül egy sötét teremben egy csoport fekete öltönyös ember egy asztal körül, halálfejekkel díszített fotelokban, szivaroznak, és naphosszat azon tanácskoznak, hogyan tegyék még rosszabbá az életünket.

Ha valaki a világot még rosszabbá fogja tenni, az nem ők lesznek, hanem mi, az emberek. Azt sajnos nem tudjuk, hogy a világot kik irányítják, mert nem kötik az orrunkra, de hogy kik működtetik, azt viszont pontosan tudjuk: mi magunk. Olyan ez, mint a Mátrixban: mindenki ügynök, és senki sem az. Innentől a fent vázolt hatalmi piramisban csak önkényes szempontok alapján lehet húzni egy határt, ami elválasztja az irányítókat az irányítottaktól. Ha a „szivarozó fekete öltönyösök” léteznek is (mondjuk azonosítsuk őket a Háromszázak Tanácsával vagy a „hivatalosan” is létező Bilderberg-csoporttal), ők is csak a szerepüket játsszák, teszik, amit tenniük „kell”, hogy fennmaradjon a rendszer, amitől a létük pont ugyanúgy függ – mint a miénk.

A bejegyzés trackback címe:

https://szajbatalpalo.blog.hu/api/trackback/id/tr157849676

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Egy_Vándor 2015.09.29. 11:04:41

Örülök, hogy ismét olvashatok tőled. A mondanivalóval mélyen egyetértek, de a konkrét példákba nem biztos, hogy érdemes belemenni. Vagy, ha belemész, akkor 1-2 állítást szerintem nem ártana jobban kifejteni, esetleg forrásokkal alátámasztani. Igen, tudom, hogy a "régi blogon" kényes kérdés volt ez a forrás dolog, de ha jól értem, ennek a blognak pont az lenne a célja, hogy szélesebb körben is elfogadható legyen.

Itt van pl. ez: "Tény, hogy higany van benne, és tény, hogy 1000 orvosból egy sem tudja, minek."
Rövid guglizás után találtam egy magyarázatot, amelyet vagy elfogadok, vagy nem (itt jön elő az a probléma, hogy nem érthetek mindenhez), eszerint ez az állítás alapjaiban támadható. A témában nálam kompetensebb személyek azt írják, hogy higany soha nem is volt az oltásokban. Thiomersal (vagy USA-ban gyakran Thimerosal) van bennük, ami egy szerves higanyvegyületet (C9H9HgNaO2S) tartalmaz. Ennek hatása azonban nem feleltethető meg higanyénak, mint ahogy a konyhasóban (NaCl) lévő klórtól sem halunk meg, hiszen vegyületről beszélünk. Ha ez így van, akkor már eleve bukik az állítás, mely szerint "az oltások higanyt tartalmaznak". A Thiomersalt egyébként antibakteriális és gombaölő hatásai miatt teszik az oltásba 1929 óta, amikor többen meghaltak fertőzött oltóanyag miatt.
Források:
www.fda.gov/BiologicsBloodVaccines/SafetyAvailability/VaccineSafety/UCM096228
oltaskritikus.blogspot.com/2012/09/higanytartalmu-oltasok-nagy-loditasok.html

Na, akkor most mi van? Mégis hogyan lehetne 100%-osan szilárd véleményem a témában, ha mindkét oldalról lehet találni meggyőző érveket? A kemtrél témába most nem mennék bele, de azzal kapcsolatban is biztosan találni hasonló magyarázatokat. Én személy szerint agnosztikus vagyok minden olyan témában, amelyről személyes tapasztalatom nincs.

Egy_Vándor 2015.09.29. 11:21:27

...ráadásul elkövettem azt a hibát, hogy én magam sem olvastam végig a linkelt cikket. A végén ugyanis azt is írják, hogy '99-ben kivonták a thiomersalt az oltásokból, tehát elvileg már az sincs benne.

petiasün 2015.09.29. 14:11:34

A legtöbb ilyen elmélet, az oltásostól a chemtrailig olybá tűnik nekem, hogy a tudatlanság által keltenek félelmet. A témában inkompetens emberek tesznek fel, feltűnően riogató állításokat, amelyeknek nincs alapja, és jellemzően felületes a tálalásuk. Olyan szintűek, mint egy Blikk bulvár,
Vándor: Igen, a chemtrailnek tegnap néztem utána, egészen részletes magyarázat van ott is e jelenségekre. Bűzlenek ezek az elméletek, bár erről függetlenül megvan a maga káros hatása ezeknek a mesterséges felhőknek, ahogy az oltásoknak is a köztudott kockázatuk, épp elég azt tudomásul venni, nem kellenek a légből kapott mesék pluszba...persze, azok hoznak nézettséget.

Hunnor 2015.09.29. 22:54:37

Sajnos olyan korban élünk, ahol a hazugság és megtévesztés mestersége olyan magasságokba emelkedett, hogy értelmes emberek is nehezen igazodnak el a világ eseményein. Többféle nézőpontból hallhat az ember többféle álláspontot egy témával kapcsolat és ahogy a cikk írta nagyon magas szintű "humán" és "real" műveltség kell hozzá, hogy az ember átlásson rajtuk (nem beszélve esetleges háttérinformációkról). Ez alapján sajnos az intellektus önmagában nem elég a tiszta látáshoz. Az ember talán azt teszi a legjobban, hogyha őszintén szemlélődik, filozofál a világ dolgain és megpróbál rájönni a világ egyetemes igazságaira. Ha ez megtörtént, akkor már kisebb intuitív képességekkel és egy kis ésszel elég közel tud jutni a világ jelenlegi helyzetének felismeréséhez.
Említették előttem a félelmet. Valóban nagyon sokan félelemből hisznek a konteókban, de viszont azt is hozzá kell tenni, hogy nagyon sokan a félelem miatt nem hajlandóak megvizsgálni, ezeknek a storyknak a valóságtartalmát. Mert ő a saját kis világában relatív biztonságban érzi magát és nem bírná elviselni, ha ezt a biztonság látszatát adó világát szétpukkasztanák, mert van amúgy is elég baja. Tehát a félelem játszik szerepet itt is. Nem mondom, hogy a félelem természetellenes dolog, mert akkor nem létezhetne. Viszont a nagyon erős túlburjánzása alapvető probléma ma a földön. Egy bizonyos fejlettségi szint után el kéne hagyni a félelmet, de ma pont ellenkező tendenciák zajlanak.
süti beállítások módosítása